Kereszténydemokrata Néppárt, Bp., 1944. okt. 13.-1945. szept. 18.: a katolikus szociális-társadalmi mozgalom egyleteit (→KALOT, →Egyházközségi Munkásszakosztály stb.) összefogó párt. - →Pálffy József gr. elnökletével a ker. reformnemzedék tagjai alakították. Elsődleges céljuk a háborúból való kilépés s az új Mo. demokratikus és ker. alapon való megszervezése. A KALOT vezetőinek közreműködésével, szervezeteit fölhasználva kezdték szervezését, elméleti programját →Kovrig Béla és munkatársai dolgozták ki. Részt vett a →Magyar Front háborúellenes illegális tevékenységében. X. 15: a nyilas hatalomátvétel után nem csatlakozott Szegeden a Magyar Nemzeti Függetlenségi Fronthoz, mert Pálffy a németek megszállta Bpen volt. 1944. XII. végén Miklós Béla min-eln. →Kerkai Jenő SJ-nek elismerte a ~ létezését. 1945. I. 21: Szegeden Bálint Sándorral, Hegyes Sándorral együtt zászlót bontottak, Egerben →Kiss István teol. tanár kezdte a szervezést. A félig megszállt országban engedélyezték létezését, vezérkara Bpen: Pálffy József gr., →Slachta Margit, Kovrig Béla, →Mihalovics Zsigmond, Saád Béla, utóbb →Szekfű Gyula, →Barankovics István is csatlakozott. III. végén Debrecenben megpróbálták engedélyeztetni a pártot Erdei Ferenc belügymin-nél, aki különböző kifogásokkal elutasította azt, IV. 18: a Budapesti Nemzeti Bizottság hasonlóan határozott. V. 8: az intézőbiz. ülésén Pálffy gr. helyett Barankovics István hírlapírót választották elnöknek, ezt a pártot ezután →Demokrata Néppártnak nevezték, a Pálffy gr. vezette csoport 1945. IX. 6: tisztújító közgyűlésén aleln. Slachta Margit, pártügyész: Landgraf Dezső, pártig. Kuchinka Gyula, intéző biz. tagjai: →Beresztóczy Miklós, Boér Miklós, Gyökössy Alajos, Hudovernig László, Kalmár János, Kisvölcsey András, Novák Imre, Pallavicini György, Paulay Lajos, Révhegyi Ferenc, Tobler János. Elhatározták, hogy indulnak a választásokon, de azt az Orsz. Nemz. Biz. csak a Barankovics vezette Demokrata Néppártnak engedélyezte, ám az 1945. évi választásokon a hátralevő idő rövidsége miatt az sem indulhatott, csak a FKgP segítségével juttatott 2 képviselőt (Bálint Sándor és Eckhardt Sándor) az ogy-be. - Lapja: Hazánk (1945-49). 88-N.D.

Balogh-Izsák 1979:165. (programja) - Izsák 1983:56. - Izsák Lajos: A Keresztény Demokrata Néppárt és a Demokrata Néppárt 1944-1949. Bp., 1985. - Varga László: A Demokrata Néppárt rövid tört. 2. köt. Washington, 1986. (Jelenkori m. tört. dokumentumok) - Jónás 1990:283. - Gergely 1993:169. - Viczián 1995:46. (544.)

Kereszténydemokrata Néppárt, Bp., 1956. okt. 31.-nov. 4.: Az 1945 nyarán kettévált, a választásokon nem indulhatott, 1947. VI: föloszlatott pártot 1956. X: több csoportban újjáalakították. A Mikó Árpád eln. és Molnár György főtitkár fogalmazta program a forr. ált. követeléseit ismételte meg. Egyh. követeléseik: Mindszenty bíb. szabadon bocsátása és visszahelyezése hivatalába, az Egyh. teljes vallási szabadsága. Az Apponyi tér 1. sz. alatti csoport Pálffy József gr. egykori irányzatát követte. A ~ újjászervezését bejelentő röpiratukban azokat szólították, „akik leszámoltatok a tizenegy éve kitenyésztett nemzetgyilkosokkal, széjjeltéptétek évtizedes bilincseinket, jöjjetek, segítsetek felépíteni a keresztény erkölcs jegyében az új, szebb és boldogabb, szabad, független Magyarországot”. Győrben Papp Kálmán mpp. támogatta szervezését, csoportjuk X. 27: alakult (Arany János u. 29.). Ideigl. eln. Kohári István ügyvéd, elnökh. Keszthelyi Gyula knk., vez. tagjai Mészáros Ödön tanár, Tóth Gyula fogorvos. 88

Hazánk (Győr) 1956. XI. 4. - 1956 és a pol. pártok 1998:441.

Kereszténydemokrata Néppárt, KDNP, 1989. márc. 17.-: a →Barankovics István vezette →Demokrata Néppárt jogutódja. - Szervezése Márton Áron Társaság néven kezdődött Bpen. Alakuló kongresszusát IX. 30: tartotta. Taglétszáma 1989. X: 1400; 1996: kb. 28 ezer fő. Vezetői 1989-90: Keresztes Sándor elnök, Ugrin Emese főtitkár. Az 1990. V-i ogy. választásokon 6,46 %-os eredménnyel 21 mandátumot kapott. 1990-94: Surján László elnöksége alatt, a MDF-mal és a FKgP-tal koalíciót alkotva részt vett a kormányban. Az 1994. V-i választásokon a szavazatok 7,03%-ával, 23 mandátummal ellenzékbe került. 1995. I: elnöke a radikális irányzatot képviselő Giczy György. A pol. irányvonallal és a szövetségkötéssel kapcsolatos viták következtében 1997: a ~ parlamenti frakciója kettévált, s így megszűnt. Az 1998. V-i választásokon 2,6 %-os eredményével nem jutott mandátumhoz. - Lapja: Hazánkért (1989-90). 88-N.D.

Pártbeszéd 1989:6. sz. (mezőgazd. programja), X. 25. (Hasznos Miklós: A kereszténydemokrácia céljai a mai Mo-on), XII. 7. (külpol. program) - Jónás 1990: 296, 313. - Mo. pol. évkv-e 1990. Bp., 1990:511.